1. Nap Budapest - Ivanjica

1. Nap Budapest - Ivanjica

Kezdjük azzal, hogy várakozáson felüli létszámú búcsúzó gyűlt össze ma reggel 8 körül a szoborparknál. Ezt nagyon köszönjük. Bár nyilvánvalóan nálunk voltak a legdögösebb lányok és a legtöbb egy főre jutó jó tanács, ez sem hátráltatott minket, hogy az pár órás késéssel fussunk be ma egy kedves szerb zsákfaluba.

(A zsákfalu azért fel tud mutatni egy olyan szintű buliutcát, amiről a Ráday utca csak álmodik [a helyeket nem értékeltük, csak a csajokat].  - lorinc)

A következők akadályoztak minket a mai maximális 10 pont besöprésében: Tompánál keltünk át a határon, én (bb) kétszer is, voltunk családot látogatni Szegeden, az alsóbbredű utakat preferáltuk, autista a navigációs rendszerünk (Laura), André nem szeret 100-nál gyorsabban menni (kivéve, ha Lőrinc vezeti), végül nemlétező koordinátákon kerestünk a pontokat. (A tények kedvéért: a mai bemelegítésnek szánt etapon tízből 3 pontot sikerült gyűjteni, de ez az elszámolásnál nullát ért, mert nem értünk be a célba a 7 órás határidőre. Jó hír viszont, hogy egyetlen verseny kategóriában induló csapat adott le ma értékelhető versenylapot, a veterán Ladás team. Nekik 5 pontjuk van. Ma autópályás szakasz volt, a terepes szakaszokon szétzúzzuk őket).

A nap embere: A rendőr Sabacnál, aki miután megmutattuk hova megyünk, felhagyott az igazoltatással és a kocsi kipakoltatásával, majd továbbot intett.

A nap hülye tárgya: Laura (, a Garni Nüvi, 5 percenként ápolni kell a lelkét, különben változatos hibajelenségeket produkál. Ebből a szempontból tiszta Levi - lorinc)

A nap mondása: Az útvonal nem tervezhető

A nap tanulsága: Dél felé kell menni és gyorsan

A nap nője: az a kettő akikkel Gazs kezdett ki egy piros lámpánál (bár én személy szerint inkább mást höcs - akinek szól az érti) (a szerb csajok imádják, ha rájuk integetsz, dudálsz, mosolyogsz, stb. Olyanok, mint az olasz pasik nőben. Imádnivaló. - lorinc)

A nap bunkója: A srác a hullaháznál, aki arra a kérdésre, hogy do you speak English? egy laza "no"-t dob és megállás nélkül továbbmegy (és holtversenyben a tompai közértes, aki látva a felfőtt agyvizű vásárlójelölteket közli, hogy ilyen euro feliratú fecnikkel itt nem lehet jégkrémet venni, csak rendes dínárpénzzel, majd kiüti a kasszából a tételeket - lorinc).

Kínzó kérdés: ha ez volt a legkönnyebb nap,és mi két órát késtünk, mennyit fogunk egy nehezen? (a 3. nap Albániában brutál lesz. Sikerült bennfentes infokat kiszedni Szabiból: 'Ha egy kőbányába érsz, fordulj vissza!'). Meglátjuk, mire jutunk ezzel - lorinc).

Végezetül minden ok, csak André köpi alul az olajat, nem tudom, mit, nem tudom honnan, de elengedtem ezt a kérdést, majd a pihenőnapon utánanézünk.

tüzetviszek kommetjei

Már a szerb rendőrök sem a régiek - ingyen is elengedik az embert, holmi jerevánba megyek kártya mutogatására

Szerbia nagyon szép, hegyek völgyek, tényleg cool, viszont néha az állati fehérje feldolgozó üzemek lenyomják a disznó sz..r szagot, ami zavaró tud lenni.

Újvidék meseszép.

A tempo egyébként nem számít - constant driving forver.

A szervezők egyébként őrültek, a résztvevők közül jó páran szintén - no para long life.

Soha ne bízz a naviban, és legyen nálad térkép.

-

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.