4. nap Pogradec - Kavala

Rossz hír, Nóri, mert a fiúk  ma is engedtek posztot írni, így ma is lesz informatika. ;) /B szerint KN egyébként passz, hogy ez mit jelent/

Az itiner azzal kezdte a mai napra szóló jótanácsokat, hogy a távolság ellenére egy a tegnapinál sokkal lazább nap következik. Tökéletes úton megyünk le Korcéig, majd onnan Görögországba. Na persze, mert nekik nincs meg Gazsi térképe, amin kettő darab "Sonstige wichtige Strasse" vezet a Bullshit nevű albán-görög (a helyi hentes szerint albán-macedón - G) határfaluhoz. Mi a délit választottuk, de errőlmajd később.

Korcén, ahol a minden hájjal megkent szervezők szerint a lehetetlenséggel határos a kivezető utat megtalálni, 2 kérdéssel átjutottunk, és meg is találtuk a csonttemetős feladatot. A feladatot úgy oldottuk meg, hogy mire B és G teljesen összemászkálták a Michigan State University régészeti projektjének helyszínét, előkerült egy helyi néni (kötényben, ebédfőzésből jövet, a kukoricaföld előtti utolsó házból), és a Políciját emlegette. Nem voltunk b enne teljesen biztosak, hogy a rendőrségen van-e a hely kulcsa, vagy hogy mindjárt tánkhívja a rendőrséget, ezért gyorsan vásároltunk tőle 500 helyi micsodáért angol nyelvű tájékoztató füzetet (Gazsi: "Proszpetkt!, Proszpekt!"), és elmenekülhettünk végre a bizarr helyről.

Ezt követően nekivágtunk az általunk legrövidebbnek vélt útnak Görögország felé. A hegyen keresztül. Annak ellenére, hogy 3 megkérdezett helyi kérlelt bennünket (olaszul és albánul vegyesen), hogy mennénk vissza Korce felé, és használnánk inkább egy utat. Tudni kell, hogy visszafele mi nem megyünk (Lefele a szar is úszik - G, Gyáva népnek nincs hazája - B). Az út első néhány kilométere vidáman telt, és még akkor sem fogtunk gyanút, amikor az aszfaltozott út 16-18%os emelkedőkön vezetett keresztül.
A dolgo Darthében kezdett bűzleni. Kétfélke emberrel találkoztunk, az egyik azt hitte, hogy ő zsákfaluban lakik, a másik nagyon segítőkész volt, több nyelven beszélt, de nem  volt helyi lakos, biztos valami nagynénjét látogatta meg éppen. Végül összeszedtünk egy albán hegyi parasztot (bácsit - G), aki egy doboz kék Lucky-ért beült mellénk a kocsiba, és elnavigált benünnket a zerecsapások és szakadéko között. Megnyugtató volt, hogy bármikor kérdeztük, az út végéig már csak 5 kilométer volt hátra.

Persze volt az 30 is (a bácsi 5 km után kiszállt, és hazagyalogolt), de hát bunkerek között vidáman etlik az idő. Végül csak elértünk a görög határig, ahol sikerült megértetni a fogalmatlan albán határőrrel, hogy a rendszám rovatba ne az alvázszámot írja be.

Innentől kezdve egyhangú országutazással telt a délután (a jó utat választó versenytársak ekkor már többnyire az Égei-tenger melletti kemping strandján vedeltek valószínűleg), leszámítva az egyik megállóban a bolgár pincércsajt, aki "Are you Bulgarian?" kérdéssel nyitott, "Because I am". Annyit értettünk meg a kérdésből, hogy dugni akar.

Görögország nettó szar hely, estére, mire Kalevalába vagy hova megérkeztünk, vékony filmráteg képződött a bőrünkön, baromi meleg van, és semmi nincs itt, csak kopár dombok meg meleg, meg lusta görögök. Ha PC-k akarnánk lenni, akkor mondhatnánk azt, hogy ez persze csak arra a részre vonatkozik, amit láttunk, meg minden, de Görögország tökre leírta magát és kész.
Kalevalában (vagy hol) megkerült a nap bunkója is, Gazsi, aki hegyi parkolás közben egyes helyett rükvercet kapcsolt, majd bő gázzal (+ vonóhorog - G) lezúzta mögöttünk parkoló zöld Citroent, majd két másodperc pisolgás (nyuszi a reflektorfényben + rettegő tengerimalac) végül mégis áttette egyesbe, és bőgázzal felszáguldott a hegyen. Betétlap nem esett ki a csomagtartóból.

A napunk persze tök nulla pontos lett, mire beértünk, a szervezők már éppen elkezdtek minket keresni, mindenki aggódott (aki nem volt addigra tökrészeg).

(stay tuned for comments from B+G...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.